Cikkek

• A HAZAI NAGYVÁLLALATOK ESG KÖZZÉTÉTELEINEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE AZ ÜZLETI SZEKTORBAN

  5-15

  Gulyás Dávid

  Megtekintések száma:

  77

  A fenntarthatóság szerepe világszerte, így a hazai üzleti életben is egyre jelentősebbé válik. Jelen tanulmány a magyar nagyvállalatok ESG (környezeti, társadalmi, vállalatirányítási) teljesítményére és közzétételeire fókuszál. Kutatásom során egy egységes ESG kérdéssort dolgoztam ki, amely alapján tíz hazai nagyvállalat ESG teljesítményét vizsgáltam és egy saját ESG indexet hoztam létre. Az index segítségével külön értékeltem a környezeti, társadalmi és irányítási szempontokat, valamint az aggregált ESG teljesítményt is. Az eredmények azt mutatják, hogy a vizsgált vállalatok többsége felismerte a fenntarthatósági jelentések iránti fokozódó igényt, ugyanakkor több esetben tartalmi hiányosságokat is azonosítottam. Ezek a hiányosságok akadályozhatják az ESG szemlélet gyakorlati érvényesülését.

  pdf

  80

• VÁLTOZÁS VAGY MEGTORPANÁS? A Z GENERÁCIÓ KLÍMAATTITŰDJÉNEK VIZSGÁLATA

  16-29

  Pintye Lili Mirella

  Megtekintések száma:

  25

  A tanulmány a Z generációba tartozó fiatalok klímaváltozással kapcsolatos attitűdjeit, valamint annak befolyásoló tényezőit, mint a gazdasági és társadalmi válságok vizsgálja. Az EIB (2019-2024), a Deloitte (2022), valamint saját nem reprezentatív kérdőíves kutatásom (N=230) adataiból vonja le a konklúziókat. A kutatás górcső alá veszi azokat a fő ösztönzőket, amelyek a fiatalokat a fenntartható viselkedésre motiválják. Ezek közé tartozik az újrahasznosítási rendszerek fejlesztése, valamint az elektromobilitás elterjedését segítő tényezők. Az eredmények alapján a klímaváltozás súlyosságát már felismerik, azonban nagy arányban van jelen a tehetetlenség. Mindemellett kiemelendő, hogy ezen korosztály körében továbbra is viszonylag magas az éghajlatváltozást érintő szkepticizmus, ami rávilágít az oktatási és kommunikációs stratégiák megváltoztatásának szükségességére. A tanulmány hangsúlyozza, hogy a fenntartható viselkedés előmozdításához egyéni és társadalmi szintű változásra van szükség.

  pdf

  12

• AZ E-KÖNYV ELFOGADOTTSÁGA X, Y ÉS Z GENERÁCIÓS OLVASÓK KÖRÉBEN

  30-38

  Juhász Réka

  Megtekintések száma:

  262

  A digitális technológia térhódításával párhuzamosan az e-könyvek is egyre hangsúlyosabb szerepet töltenek be a globális és hazai könyvpiacon. A kutatás célja, hogy feltárja, hogyan viszonyulnak az X, Y és Z generáció tagjai az elektronikus könyvekhez, milyen preferenciáik és használati szokásaik vannak, illetve milyen jövőképet rajzolnak az e-könyvek további terjedéséről. A kutatás alapját kvantitatív kérdőíves felmérés képezte, amely 445 válasz alapján vizsgálta a különböző generációk olvasási attitűdjeit, e-könyvhasználati motivációit és a formátummal kapcsolatos vélekedéseit. Az eredmények azt mutatják, hogy a nyomtatott könyv továbbra is domináns, még a digitálisan szocializálódott Z generáció körében is, ugyanakkor az e-könyvek választását elsősorban praktikus szempontok – mint a kényelem és a helytakarékosság – indokolják. A Pearson-féle χ²-próba alapján szignifikáns generációs különbségek mutathatók ki az e-könyvek jövőjéről alkotott véleményekben. A kutatás rávilágít arra, hogy a sikeres digitális könyvpiaci stratégia egyik kulcsa a célzott, generációs szegmentációra épülő marketing és edukáció lehet.

  pdf

  104

• CSALÁDI VÁLLALKOZÁSOK UTÓDLÁSÁNAK BIBLIOMETRIAI ELEMZÉSE

  39-48

  Nagy-Tóth Boglárka

  Megtekintések száma:

  16

  A családi vállalkozások gazdasági jelentősége vitathatatlan, ugyanakkor fennmaradásuk egyik legnagyobb kihívása az utódlás kérdésköre. A tanulmány célja a családi cégek generációváltásával kapcsolatos tudományos háttér feltérképezése bibliometriai elemzés segítségével. A Web of Science adatbázis 1990 és 2025 között megjelent, utódlás témájú publikációiból származó 1256 cikk került elemzésre a VOSviewer szoftverrel, mely révén azonosítva lett a családi vállalkozások utódláskutatásának öt fő témaklasztere: teljesítmény, pszichológiai dimenziók, menedzsment, vállalatirányítás, valamint kulturális eltérések. A klaszterek kvalitatív értelmezése rávilágít a családi utódlás összetett természetére, valamint a sikeres generációváltás kulcstényezőire, mint a formális tervezés, tudásátadás vagy családi harmónia. Emellett a kutatás alulreprezentált területeire is kitér a vizsgálat, például a vallás, kockázatkezelés vagy a női utódok szerepének vizsgálatára. A tanulmány hozzájárul az utódlás elméleti és gyakorlati megértéséhez, valamint új kutatási irányokat javasol a jövőre nézve.

  pdf

  18

• SERTÉSHÍZLALÁSSAL FOGLALKOZÓ MAGYARORSZÁGI VÁLLALKOZÁSOK GAZDASÁGI HELYZETE 2019-2023 KÖZÖTT

  49-61

  Karap Ferenc

  Megtekintések száma:

  74

  A tanulmány célja, hogy átfogó képet adjon a Magyarországon működő sertéshízlalással foglalkozó vállalkozások gazdasági helyzetéről a 2019–2023 közötti időszakban. A vizsgálat a jövedelmezőség, likviditás, eladósodottság, eszközszerkezet, valamint a piaci és területi koncentráció alakulására fókuszált. A szakirodalmi áttekintésben bemutattam a sertéságazat globális, uniós és hazai helyzetét, továbbá az ágazatot befolyásoló főbb tényezőket: afrikai sertéspestis, takarmány- és energiaárak növekedése, COVID-19 és a vágósertés árak alakulása. Az elemzéshez az EMIS és az e-beszámoló adatbázis éves beszámolóit használtam. A minta 103, TEÁOR 0146 főtevékenységű vállalkozást tartalmazott. Az adatok feldolgozásához leíró statisztikai módszereket és osztályközös elemzést alkalmaztam. Az eredmények alapján 2021-ben jelentős visszaesés volt tapasztalható a jövedelmezőségben, míg 2022–2023-ra fokozatos javulás volt megfigyelhető. A piaci koncentráció mérsékelt, az árbevétel jelentős része néhány nagyobb szereplőhöz köthető. Területileg az Alföld és a Dél-Dunántúl dominált. Az ágazat összességében sikeresen reagált a kihívásokra.

  pdf

  33

• A BEFEKTETETT ESZKÖZÖK SZÁMVITELE ÉS ÉRTÉKCSÖKKENÉSE A VÁLLALKOZÁSOK PÉNZÜGYI TELJESÍTMÉNYÉNEK TÜKRÉBEN – UKRAJNA ÉS MAGYARORSZÁG SZÁMVITELI GYAKORLATÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA

  62-72

  Simon Violetta

  Pataki Gábor

  Megtekintések száma:

  29

  A tanulmány a befektetett eszközök számvitelének és értékcsökkenésének hatását vizsgálja a vállalkozások pénzügyi teljesítményére Magyarország és Ukrajna számviteli gyakorlatának összehasonlításán keresztül. A befektetett eszközök – mint a vállalkozások hosszú távú működésének alapjai – könyvelése és értékelése jelentős befolyással bír a vállalati eredménykimutatásra, eszközarányos megtérülésre (ROA), valamint a gazdasági hozzáadott érték (EVA) mutatóra. Magyarországon a számviteli szabályozás a konzervatív megközelítést követi, a bekerülési értéken történő nyilvántartással és korlátozott újraértékelési lehetőségekkel. Ezzel szemben Ukrajna számviteli rendszere – az IFRS előírásaihoz igazodva – nagyobb rugalmasságot biztosít, gyakrabban alkalmaz újraértékelést és különböző értékcsökkenési módszereket. A különbségek nemcsak az eszközök könyv szerinti értékében jelennek meg, hanem a teljesítménymutatókban is, ami befolyásolja a befektetők, hitelezők és egyéb érintettek döntéseit. A tanulmány bemutatja az eszközaktiválás és -értékcsökkenés országonkénti számviteli folyamatait, valamint ezek gazdasági következményeit.

  pdf

  28

• AZ UEFA KLUBVERSENY-RENDSZEREK BEVÉTEL-ELOSZTÁSI MECHANIZMUSAI

  73-85

  Macskin László

  Bács Bence András

  Megtekintések száma:

  17

  Az UEFA versenyrendszerei átalakulóban vannak, amit a 2021-ben bejelentett Európai Szuperliga is ösztönzött. A 2024/2025-ös szezonban változások léptek életbe a Bajnokok Ligája, az Európa Liga és a Konferencia Liga lebonyolítási és bevétel-elosztási rendszereiben. A dolgozat célja ezen rendszerek pénzügyi folyamatainak elemzése, különös tekintettel a klubok kifizetéseire.

  Kutatásom során szekunder adatgyűjtést végeztem. A Bajnokok Ligája, az Európa Liga és a Konferencia Liga rendszereit vizsgáltam a korábbi 2023/2024-es és az új lebonyolítás szerinti 2024/2025-ös szezonokra vonatkozóan. Kiemelten vizsgálva, hogyan befolyásolja a változó lebonyolítási struktúra a klubok részesedését.

  A Bajnokok Ligája, az Európa Liga és a Konferencia Liga résztvevői négy fő forrásból jutnak bevételhez az UEFA által: indulási díjak, teljesítményhez kötött összegek, koefficiens alapú tételek és market pool bevételek alapján. Ezen pillérek alakulnak át a 2024/2025-ös szezontól. A BL-ben a klubok több, mint 4-szer akkora összeghez jutnak mint az Európa Ligában. A Konferencia Ligában az elérhető összeg lényegesen kevesebb, kb. 1/9-e a BL-hez képest.

  Következtetésem szerint a versenyrendszerek átalakulása és bevétel-elosztása továbbra is jelentős hatással lesznek az európai futballklubok gazdasági helyzetére. A reformokat részben külső nyomás generálta, így a jövőben további változások várhatóak, amelyek akár egy Európai Szuperligához hasonló versenyrendszer kialakítását is eredményezhetik.

  pdf

  9